Hatalmas botrány a németeknél – hemzsegnek az eltitkolt doppingügyek, miközben olimpiát rendeznének

Áll a bál Németországban miután kiderült, az elmúlt években mennyi doppingesetet igyekezett eltitkolni a Német Nemzeti Antidopping-ügynökség. Az első hírek szerint 2020 óta 76 esetben nem hozták nyilvánosságra a lebukott sportolók neveit. Mint magyarázatukban fogalmaztak, a 18 olimpiai sportágat érintő „botrányban” a személyiségi jogok miatt cselekedtek így – írja a sportschau.de.

az ARD riporterei hozzájutottak egy információhoz, miszerint Martin Hiller egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok kajakos ez év februárjában lebukott a doppingteszten, és négyéves eltiltással sújtották. A sportoló mintájában háromféle anabolikus szteroidot mutattak ki a vizsgálatok, ám a NADA mindössze eltiltotta Hillert, a nevét nem publikálta.

A szervezet elnöke, Lars Mortsiefer így magyarázkodott a szembesítéskor:

– fogalmazott Mortsiefer, akinek a mondatai kiverték a biztosítékot a becsületesen készülő sportolóknál. A többség a csalók lebuktatása mellett van, úgy vélik, ha a doppingolókra zúdulna a társadalom elítélő véleménye, illetve megvetése, fontos lépést tehetnének az elrettentés érdekében és a megtisztulás felé vezető úton.

Ezek a hírek semmiképpen nem tesznek jót a német sportéletnek, pedig fontos döntés előtt áll az ország közvéleménye.

Nyilvános vita az olimpiarendezés kapcsán

Berlin, Hamburg, München és még a Rajna-Ruhr-vidék is versenyben van: Németország továbbra is „belső” versenyt folytat az olimpiai és paralimpiai játékok 2036 és 2044 közötti megrendezését illetően. A világ legnagyobb sporteseményével kapcsolatos nézetek felkorbácsolták a városok közötti versenyt. Egyesek a már meglévő infrastruktúrára és ezzel a szerényebb költségvetésű projektekre esküsznek, mások az új építkezések, az erős politikai támogatás és a jelentős nemzetközi láthatóság mellett kardoskodnak. A Német Olimpiai Sportszövetség 2026-ban dönt majd arról, hogy melyik pályázatot nyújtja be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak – írja az Inside the Games.

Német világvárosok csatája

Berlin pontosan 100 évvel az 1936-os, a náci rezsim alatt megrendezett játékok után szeretné megrendezni a centenáriumi olimpiai játékokat. Egy közelmúltban készült felmérés szerint egyébként a berliniek 46 százaléka támogatja a pályázatot, 43 százalékuk ellenzi, míg 10 százaléknak jelenleg nincs egyértelmű véleménye.

Hamburg a pályázatával ötvözné az innovációt és a fenntarthatóságot. A 2015-ös népszavazáson elutasítást kapott a terveire a helyi lakosságtól a város, most egy strukturáltabb megközelítést választottak. A Szenátus bejelentette, hogy 2026 májusában új népszavazást tartanak, hogy a polgárok eldönthessék, hogy a város hivatalosan benyújtsa-e a pályázatát.

München egy olyan együttműködési megközelítéssel indul harcba, amellyel más bajor városokat is bevonna a pályázatba. Ennek az olimpiai lehetőségnek a jövője a 2025. október 26-ra kitűzött népszavazás eredményétől függ Münchenben. A projekt beindításához a polgárok többségének a támogatólag kell szavaznia.

A Rajna-Ruhr régió, Európa egyik legsűrűbben lakott és gazdaságilag legaktívabb régiója. Ambiciózus pályázatuk egyetlen koncepcióba kívánja integrálni az olimpiai és paralimpiai játékokat. Ez a vízió jelentősen épít a meglévő sportinfrastruktúrára és a rendezési tapasztalatokra, és nem mellesleg lelkesen támogatja Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hendrik Wüst.

Fotó: Paul Ellis/AFP